Személyes blog, mindennapok és sztorizgatás. Mesék Frankfurtból.

5+1 pontban a németországi (irodai) munkatapasztalataimról

woman-hand-desk-office.jpgKözel fél évembe telt, mire rászántam magam, hogy írjak az új munkahelyemről. Eddig próbáltam kitalálni, hogy most szeretek-e itt dolgozni, vagy sem. Mivel nem tudok határozott választ adni a kérdésre, így nem is húzom, halasztom a beszámolómat, inkább néhány pontban elmesélem milyen is Németországban, németek emberekkel egy német főiskolán dolgozni. 

Három éve élek Frankfurtban, ebből kettő és felet egy hotelben, az utolsó fél évet pedig egy iskola titkárságán dolgoztam, vagyis jelenleg is ott vagyok. Az alábbi írás az én szubjektív véleményem, rövid összegzése az elmúlt fél évemnek. Továbbá nem jelenti azt, hogy jobbnak gondolom magam a munkatársaimnál. Egyszerűen mások vagyunk, a tapasztalataimat írtam le, de ez nem jelenti azt, hogy ne tisztelném őket, vagy ismerném el a szaktudásukat. Vagyis kérlek ne vedd véresen komolyan a listámat. Danke. 

A másik dolog, hogy mindenki kedves, tehát ez ugyancsak nem egy magamat sajnáltató poszt, csak sztorizgatok.

Az alábbi érdekességekre bukkantam az elmúlt fél évben, és a konklúzió amelyet levontam belőlük.

1. Tegezés és magázás --> figyeld meg mi a helyi szokás

Sikerült úgy belecsavarodnom a tegezés-magázás témakörbe az új munkahelyemen, mint cigarettafüstnek a hajnali ködbe. Ahogy elkezdtem itt dolgozni tudatosodott bennem, hogy nekem ez az első olyan munkahelyem ahol magázódni kell. Magyarországon csak multiknak dolgoztam, ahol ugye a felebaráti, családi szeretetünket azzal is kifejeztük, hogy a vezérigazgatónak is sziával köszöntünk, valamint az angol nyelv dominanciája miatt sem volt értelme a magázódásnak.

Személy szerint én ezt jó dolognak tartom, ha már naponta több órát vagyunk összezárva, akkor legalább a kommunikáció legyen közvetlen és egyszerű. Németországban egy amerikai hotelláncnál dolgoztam először, ebből kifolyólag mi nemcsak egy nagy család, hanem egy amerikai nagy család voltunk, mindenki tegeződött mindenkivel, amely alól a személyzeti osztály munkatársai és a szállodaigazgató képeztek csak kivételt. Mint utólag rájöttem, ez már egy apró helyi bájosság volt, finom jele annak, hogy Németországban járunk.

Bekerültem az új munkahelyemre, a főiskola titkárságára, ahol (figyelj, képlet jön) a már ott dolgozó kollégák minden új munkaerővel, az általuk (régi kollégák) meghatározott ideig magázódtak, majd amikor úgy gondolták, hogy itt az ideje a beavatásnak, ünnepélyes keretek között felajánlották a tegeződés lehetőségét az újoncoknak. Gondoltam én, hogy ez az iránymutató, így szépen vártam, amíg megérik kis szívükben a tegeződés vágya.

Amellett, hogy elfogadtam és alkalmazkodtam a helyi játékhoz, az egész egy bohózatnak tűnt, főleg amikor a tőlem 6-7 évvel fiatalabb huszonéves kolléganőm másfél hónapon keresztül konzekvensen Frau Gabuschkának hívott, és roppant komolyan, meg magunkat is roppant komolyan véve, magázódva beszélgettünk az időjárásról/pénteken a leendő hétvégi programról/hétfőn a hétvégéről. Mintha egy nagycsoportos tanárnéniset játszana.

A szabályok itt is azért vannak, hogy felrúgják őket, volt, hogy jöttek olyan új kollégák is, akik maguktól letegeztek, hiába vagyok nő és dolgozom ott régebb óta. Mivel sikerült a szabályokba jól belezavarodnom, ezért fordulhatott elő, hogy az új iskolagondnokot, az ötvenes évei végén járó, haját gondosan oldalra fésülő, napi húsz füstszűrő nélküli cigit szívó meglett munkásembernek felajánlottam én, a fiatal fruska, hogy tegeződjünk. Az én koordináta rendszeremben tulajdonképpen igazam volt, mert nő vagyok, és én dolgoztam régebb óta a helyen, tehát helyén való volt a kezdeményezésem,  mégis igencsak meglepődött, majd kelletlenül de elfogadta, hiába mondtam neki, hogy nem muszáj, ha kényelmetlenül érzi magát. Azóta pedig úgy döntöttem, hogy bekockulok, és senkinek nem ajánlom fel a tegezősés lehetőségét, inkább kivárok.*

pexels-photo-57825.jpeg

2. A németek nem mind egyformák --> szerencsére

Na most gondolom elégedetten csettintettél, micsoda igazságot mondtam, már megérte felkelni ma is: tehát ismétlem, a német emberek nem mind egyformák.

Szaladok is gyorsan, el kell mondanom a világnak. Jövök azonnal.

Saját magamból kiindulva mondom, hogy mielőtt az ember elkezd külföldön dolgozni, akaratlanul is sok előítélettel készül az új kalandra. Valószínű, hogy már van valami elképzelése arról, hogy ott milyen lesz majd élni, mert hallotta, olvasta, felcsipegette az információt, hogy például a németek ilyenek meg olyanok.

(Vagy az angolok, spanyolok, olaszok. Ki hova meg ugye. )

Hidegek, meg precízek. Pontosak és szeretik a sört meg a perecet és a sült kolbászt. Megbízhatóak és kiszámíthatóak. Nem alaptalanok ezek a jelzők, de természetesen a német emberek sem alkotnak egy összefüggő, egységes masszát, mint ahogy más nemzetek sem. Minél régebb óta dolgozik velük az ember, annál inkább nyilvánvalóvá válik, hogy van köztük komoly, precíz és megbízható, ahogy lógós, késős, lusta is. Nyitottak és kedvesek, ahogy kissé zárkózottak is. Szerintem pontosan ezért szakmailag jobban csoportosíthatóak az emberek mint származás alapján.

3. Sokan furcsák is --> az elfogadás gyakorlása

Miután az elmúlt jó néhány évben különböző országokban gyűjtöttem vendéglátós, szállodás és -az egyszerűség kedvéért általánosítok - irodai tapasztalatot is, elmondhatom, hogy a munka jellege jobban csoportosítja az embereket mint a származásuk. Én személy szerint mindig nagyon könnyen illeszkedtem be olyan munkahelyeken ahol az ügyfelekkel, vendégekkel közvetlen, napi kapcsolatban kellett lenni. Hosszú távon mindig olyan emberek maradnak csak ezeken a munkahelyeken, akik hasonlóan gondolkodnak, ezért lehetett, hogy a "saját fajtám" közé könnyebben illeszkedtem be. A lehetetlen munkaórák miatt váltottam egy irodai munkára, ahol viszont lassan fél éve próbálok beilleszkedni, de nem nagyon sikerült. Míg egy szállodással, ügyfélszolgálatos kollégával a legtöbb esetben rögtön egy hullámhosszra kerülök, az irodai dolgozók között sokszor az a fajta nyugtalanító érzés kerít hatalmába, mint amikor egy pszichothriller vagy horrorfilm utópiszikusan békés első harmadát nézem, hogy tudom, hogy mindjárt történik valami, de azt nem, hogy mi és mikor.

Az iskolában a titkárságon ülve, mindenkivel találkozom, diákok, tanárok egyaránt bejönnek. Az a benyomásom, hogy az összes itt dolgozó reggelente felveszi a szélesen, kedvesen mosolygó (ál)arcát és a munkaideje végéig magán tartja. Ilyen kedvesen mosolyogva küldik el egymást is, szigorúan a másik háta mögött az anyjukba, szóval kíváncsian várom mikor húzzák elő a láncfűrészt a hátuk mögül ugyancsak ezzel a kedves (bohóc)mosollyal. 

4. Kedves, kellemes és készséges --> simulj bele környezedetbe mint egy kaméleon

Egy kaméleon vagyok -mint egyébként a legtöbb magyar, szerintem nekünk ez a "szupererőnk", úgy elvegyülünk mindenhol mint egy kém- így kitaláltam, hogy mivel szeretnék jó benyomást tenni, meg egy kicsit körbeszimatolni az új munkahelyemen mielőtt a valódi cinikus énemet szabadjára engedem, így a helyi megjelenésemet a bekezdés címében már ismertetett 3K, azaz Kedves Kellemes és Készséges elve mentén alakítottam ki.

Szerencsére azért nem áll messze tőlem, hogy normálisan viselkedjek emberek között, tehát nem a dühöngő őrült énemet szorítottam a 3K korlátai közé, de ennyire nem szoktam csöndes és visszafogott lenni mint a mostani helyen. Részt veszek a helyi rituálékban, mint a már említett magázódós-tegeződős társasjátékban, szemrebbenés nélkül veszem tudomásul, hogy nagyjából mindenki betegszabadságon van, naponta a közös ebéd alkalmával meghallgatom évszaktól függően, hogy kinek van melege, ki fázik, ki hova megy síelni vagy nyaralni, majd minden egyes alkalommal megállapítom, hogy antiszociális vagyok, és szívesebben ennék egyedül. 

Nem panaszkodom, mert a normális munkabeosztás megér annyit, hogy egész nap fura emberek között vagyok, mérlegeltem magamban, hogy most ez fontosabb, úgyhogy igyekszem kitartani.

5. A nyelvtudás fontossága --> beszéld a helyi nyelvet, így emberszámba vesznek

Minden, Németországba igyekvőnek ajánlom, hogy aki hosszú távon itt szeretne élni, beszélje magas szinten a nyelvet. Ez az univerzális útlevél az elfogadás birodalmába.

Múlt héten volt a próbaidő lajárta előtti értékelő beszélgetésem, amelyre ugyancsak a 3K elvét követve készültem fel. Szerencsére több mint tíz éves munkatapasztalattal a hátam mögött már nem egy ilyen beszélgetésen vettem részt, így tudtam hogyan csomagoljam be a mondanivalóm. Meghallgattam őket is, majd arra a következtetésre jutottam, hogy nem butaság az a meme, amelyet pár éve láttam először Facebookon keringeni. Működik! 

grown-up.jpg

Azzal, hogy minden kérésre mosolyogva a "Ja, gerne" választ adtam, akkor is ha a mosolyom nem volt mindig őszinte, elértem, hogy annak ellenére, hogy semmilyen szakmai követelménynek nem feleltem meg, meg szeretnének tartani, sőt az egyik tanár németül is tanítani fog.

A férjem szerint ez azért erős sarkítás és hülyeség, mert pontos, dolgos és megbízható vagyok, valaki akire lehet számítani. Mégis én azon szórakoztam, hogy elmondták, mennyire egy mosolygós, kellemes társaság vagyok, remek és erős tagja a csapatnak, de a nyelvtudásomon még csiszolnom kellene***, mert ők már megszokták ahogy beszélek, de az idegeneknek furcsa lehet, valamint az is nagyon fontos, hogy a szabályok szerint dolgozzak.

(Vagyis az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a nyelvet nem beszélem rendesen, és a munkát sem szabályosan végzem el, de megtartanak, mert egy kis cuki vagyok, nem?)

Visszakérdeztem, hogy ez alatt mit értenek pontosan, mert én úgy gondoltam eddig, hogy a szabályok szerint dolgozom, erre felolvasta a főnöknőm a papírjaiból, hogy mely alkalmakkal kellett az elmúlt félév során rendet tenni utánam a dokumentumok feldolgozása során. Innen át is kötnék az utolsó ponthoz: 

+1. A kommunikáció egy ördögtől való dolog--> csak mosolyogj és gyakorold a 3. pontot

A fenti példánál maradva, miután elhangzott az ítélet nem mondtam semmit, mert féltem, hogy az ingerültségem majd hallatszik a hangomon, de nem fért a fejembe, hogy miért kell a hibáimat fél évig egy noteszbe jegyzetelgetni, majd egyben felolvasni. Nem értem miért nem lehet azonnal szólni, hogy hahó, ezt így hibás, így kell csinálni. Furcsa is volt, hogy semmilyen feedback sem jött tőlük az elmúlt hat hónapban, de úgy voltam vele, hogy ez olyan német dolog lehet, amíg nem szólnak addig biztos jól csinálom a dolgaimat. Há' nem.
Olyan is előfordul, hogy ha valamit változás fordul elő a korábban megbeszélthez képest, akkor sem direkt nekem mondták, hanem valaki másnak az irodában, de olyan hangerővel, hogy én is, vagy az adott személy biztosan meghallja.**  
Mindemellett ha olyan a széljárás, akkor pedig köntörfalazás nélkül szólnak, hogy jó lenne, ha javítanék a németemen, mert azt a zagyvát nem értik mások.

Szóval igyekszem túlélni, és belerázódni ebbe a furcsa világba.

 

Köszönöm, hogy benéztél hozzám, ha tetszett a bejegyzés és a blog, csatlakozz a Facebook oldalamhoz is!  

Képek: pexels.com, eatliver.com

.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.

 

 

*ha már Te is itt élsz NO-ban egy ideje, meséld el, hogy mit tapasztaltál a témában. Tényleg kíváncsi vagyok!

**Rövid példa, szombatonként délután egyig kell maradnom, biztosított róla a főnöknőm többször is. Míg valamelyik pénteken nem hallom, hogy fennhangon mondja az egyik hétvégén tanító tanárnak, hogy ne aggódjon, a Frau Gabuschka minden szombaton itt van kettőig... Zavarba jöttem, hogy ez most azt jelenti maradjak tovább?! Azt vártam volna, hogy azt mondja nekem, bele a szemembe, hogy te Gabi, maradj már légy oly szíves ezen a héten egy órával tovább, mert őrültekháza lesz. Semmi gond nem lett volna, úgyis lecsúsztathatom az extra órákat. Mivel bosszantott ez az indirekt kommunikáció, szigorúan a 3K mentén, de rákérdeztem, hogy akkor most mi a helyzet. Csak habogott, hogy hát igen, jó lenne. Vajh, miért nem lehet mondani?!

*** Szerencse, hogy leírtam egy hete, hogy micsoda jani lettem németből. A beszélgetés után rögtön tudtam, hogy hol a helyem. 

A bejegyzés trackback címe:

https://frankfurtimesek.blog.hu/api/trackback/id/tr7912058303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GizilányaJudy 2016.12.28. 13:54:12

Hát én remekül szórakoztam az írásodon. Nagyon nagy kár,hogy az ítélkezők hada nem tudja elolvasni,bár lehet,hogy jobb is.

Barbin 2016.12.28. 14:23:07

Jó kis írás!:) Ennek kapcsán eszembe jutott a fél évem, amikor kint tanultam NO-ban, egyetemen. Ott mindenki olyan kedves és aranyos volt. Pl. Az egyik német TO-s néni hozott nekem túró rudit Bp-ről,mert ő járt ott egy hétvégét és nekem biztos hiányzik, meg minden hülye kérdésemben segítettek. Szóval, lehet magukban ők is bazmegoltak, mint a Bp-i egyetemen az a TO-s néni, akitől 2 db iskolalátogatási igazolást szerettem volna kérni 1 helyett. Csak ő ki is mondta hangosan :D

Sea-you 2016.12.28. 22:59:57

Berlin, IT, 1 eve. Nem tudok nemetul, csak angolul, de senkit sem erdekel. Mondjuk Berlin az nem Nemetorszag.

Buchhalter 2016.12.29. 08:09:02

@Sea-you: akkor avas be : Berlin egy külön állam,vagy már este volt és álmosan bepötyögtél valamit?? A sztori kicsit tinisen nyálas,olyan semmilyen.

Irbisz 2016.12.29. 10:26:17

@Buchhalter:
Csak nagyot akart mondani a ficko, de csak nagy hülyeseg lett belöle.
Annyi igazsaga van csak, hogy par nagyvarosban (de veletlenül sem csak Berlinben) angol nyelvtudassal nyugodtan meg lehet elni ugy, hogy kukot sem beszel valaki nemetül. Nekem is van par kollegam aki nulla nemettudassal gond nelkül elvan evek ota.

Sea-you 2016.12.29. 11:19:27

@Irbisz: miert lenne hulyeseg? Azt probaltam erzekeltetni, h berlin es nemetorszag tobbi resze maskepp mukodik ilyen tekintetben, fasznak kell rogton tamadni?

Irbisz 2016.12.29. 11:25:57

@Sea-you:
"Azt probaltam erzekeltetni, h berlin es nemetorszag tobbi resze maskepp mukodik ilyen tekintetben,"
Epp ez a tevedes, Berlin ezen a teren egyaltalan nem egyedülallo, mert akad meg par ilyen nagyvaros, legfeljebb azokat nem ismered.

MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ.BÖRTÖNBEN 2016.12.29. 13:37:43

Ez a német tudás érdekes. Felteszem, a poszter elég jól megtanult. Öcsém viszont mondta, hogy leszarja a derdiedast, úgy mondja, ahogy puffan, mert úgyis megértik, és kész.

Az, hogy fél évig gyűjtik a hibáit, az viszont nagyon beteg. :))

sZulamith 2016.12.29. 14:06:13

Szórakoztatóan jó irás. Nekem azért is, mert Frankfurtban dolgoztam több mint 3 évig. Egyébként itthon sem különbek az irodai dolgozók egymáshoz.

e0Jhq 2016.12.29. 16:31:35

A nagyvárosokban, különösen azokban, ahol sok a külföldi, valóban meg lehet élni csak angol nyelvtudással is. Még a hivatali ügyintézés is remekül működik, pl. autóvásárlás, -átírás, biztosítás, lakásbérlet, iskolai beiratkozás stb. Ennek ellenére a jó német nyelvtudás hatalmas előny, egyszerűen másként viszonyulnak az emberhez.
A tegezésben a németek erősen konzervatívak, ugyanakkor az IT más világ. Dolgoztam német, amerikai és francia hátterű IT cégeknél is, kollégák között beosztástól függetlenül automatikus a tegeződés.
Más területeken a tegeződés kezdeményezésére a szabályok mások, mint Magyarországon. Gyakorlatilag csak a szenioritás számít, ami azt jelenti, hogy nemtől függetlenül az idősebb és/vagy magasabb beosztású ajánlhatja fel a tegeződést. Ezért lepődött meg a jóval idősebb fickó, hogy a poszterina kezdeményezte a "du"-t.
A gendersemlegességre amúgy is kínosan ügyelnek. Ezért nyújthat pl. férfi kezet nőnek olyan szituációban, amiben férfinek is nyújtana.
Remek a poszt, várom a folytatást!

nick ami nincs 2016.12.29. 17:49:51

@Irbisz: Éltem én is Berlinben 2 évig, meg más német városokban. Tényleg teljesen más világ Berlin és erre büszkék is a németek. Ők azt tartják a fővárosról, hogy Európa New Yorkja.

nick ami nincs 2016.12.29. 17:57:54

Ez a tegezés-magázás érdekes dolog, nekem más a tapasztalatom. Igaz, én mérnök vagyok és tervező irodában dolgozok, de ott szinte kötelező volt első naptól a tegezés.
A jó német nyelvtudás az irodában nem kötelező, elég megérteni egymást a munka elvégzéséhez feltétlenül elégséges szintig, de a hétköznapi életben tényleg egy másik világ nyílik meg a nyelvet jól (általuk elvártnál jobban) beszélve, értve. Szinte látni rajtuk a megkönnyebbülést, hogy nem kell magukat visszafogni és cserébe mindent elintéznek, amit csak lehet, nem csak a minimális elégséges határig. Egy kedves, személyes mondatért cserébe leállnak anekdotázni ismeretlenek. Nekem felesleges azt mondani, hogy a németek hideg, merev emberek, én ebből alig tapasztaltam. De nyilván ez csak egy folt, ami színessé teszi a tapasztalatokat a "németekről".

conchita wurst 2016.12.29. 21:19:13

Jó írás, én Prágában vegyülök ugyanígy. Nincs baj a csehekkel, szellemesek, aranyosak, felvilágosultak, kicsit lusták és igénytelenek biz. dolgokra (pl. a saját megjelenésük).

Hozzá kell tenni, hogy a nagy tegezősdi szinte sehol nem olyan nagy divat mint otthon.

conchita wurst 2016.12.29. 21:23:05

@nick ami nincs: Berlin a legszegényebb nagyvárosuk. Meg a legmultikultibb, ezért a külföldinek könnyebb ott beilleszkedni. De az időjárás szar és rengeteg a kokszos meg az arab.

München, Bécs. Nekem.

conchita wurst 2016.12.29. 21:26:41

@Sea-you: Hiányszakmában nem kell tudni németül, de ahol fel tudnak venni németet is oda németet is vesznek fel.

Különben csak angollal Prágában is remekül el lehet lenni, bevándorlók súlyozott sorrendben: ukrán, szlovák, orosz, olasz, görög, ......magyar.:)

conchita wurst 2016.12.29. 21:37:20

@Barbin: Ez vicces itt Prágában meg a magyar hazautazók hordják egymásnak a túró rudit. Sose értettem ezt, tök szar a bóti, otthonit meg lehet gyártani otthon.

nick ami nincs 2016.12.30. 00:08:58

@conchita wurst: Ízlés dolga. Voltam Münchenben is. Kicsit se voltam elájulva az emberektől, meglehetősen beképzeltek. Bécs? Ott nem is németül beszélnek :-)
Berlinben tényleg sok fura szerzet van. Törökből van gazdagon Kreuzberg, Neukölln, Mitte), ezt nem lehet elvitatni, de arabot hol láttál te ott? Régen tényleg mocskos, romos volt a város, de pár éve jártam megint ott. Ég és föld, ami az elmúlt 20 évben a városban változott.

conchita wurst 2016.12.30. 01:30:05

@nick ami nincs: Hát, én idén voltam. Prágából hülye aki Berlinbe megy.

kjanik 2016.12.30. 07:54:28

A tegeződés-magázódás témához, a lányom mesélte lipcsei kalandját:
Taxival ment ki a BMV autógyárhoz, kellemesen, tegeződve csevegtek a taxissal. Amikor a beszélgetés során kiderült, hogy nem a gyári műszakba igyekszik, hanem építészként a gyár bővítésén dolgozik, a fickó egyből magázódásra váltott.
(Az egyéb státuszok előzetesen már ismertek voltak, mintha itt fordított irányú lenne a vaskalaposság.)

andd1234 2016.12.30. 09:02:15

A magyar nyelvvel problémáid vannak?

"amikor a tőlem 6-7 évvel fiatalabb"

Ez így helytelen.

hapsi 2016.12.30. 12:03:24

@andd1234: Szerintem neked valami problémád, amit így próbálsz orvosolni.
És ez így helytelen.

anddd 2016.12.30. 17:29:11

@hapsi: Kijavítottam egy nyelvtani hibát, ennyi.

nick ami nincs 2016.12.30. 19:47:28

@conchita wurst: Prágán mindig csak keresztül mentem, de mindenki szépeket mond a városról. Egyszer szánok rá időt megnézni.

nick ami nincs 2016.12.30. 19:53:15

@kjanik: szerintem azért váltott a taxis, mert a lányod jóval magasabb társadalmi csoporthoz tartozott a taxis fejében és a magázással adta meg az általa ismert világban elvárt tiszteletet. Udvariatlanságnak érezte a maga részéről a további tegezést.

gabuschka 2016.12.30. 20:41:27

@GizilányaJudy: Hehe, inkább jobb ha nem olvassák. :-)

@Barbin: Köszi! Én a diákokat szeretem, nyomtatok, termet adok nekik tanulni, a többségük kedves, rendes. A kollégáimtól forgatom a szemeim napjában többször. :-)

@Sea-you: Én értettem, hogy értetted. :-)

gabuschka 2016.12.30. 20:55:05

@sZulamith: igen, más is mondta, hogy más országban is hasonlókat tapasztalt.

@e0Jhq: akkor még érdekesebb a dolog, mert ő valamiért a feljebbvalójának gondolt, tehát akkor mindenképpen nekem kellett volna felajánlanom. Nehéz követni.

@conchita wurst: Én egyszer voltam Prágában csak két napot, de akkor úgy láttam, hogy a nők nagyon adnak magukra. Bár lehet nem helyiek voltak, csak turisták. :-)

@nick ami nincs: Én is így látom, sokkal barátságosabbak, ha az ember beszéli rendesen a nyelvet. Vagy ha már megérti rendesen. Szerintem nálunk a sok tanár, meg doktor, professzor miatt ennyire merev a magázósdi, ők nagyon szeretik szétválasztani a munkát és a magánéletet.

gabuschka 2016.12.30. 20:56:24

@andd1234: miért nem írod meg, hogy hogyan lenne helyes?

andd1234 2016.12.30. 21:06:15

@gabuschka: Általános iskolába ne írassalak be?
Mindig felmerül bennem, hogy aki a magyar nyelvet sem ismeri rendesen, az vajon hogyan boldogul egy idegen nyelvvel...

nick ami nincs 2016.12.30. 21:27:57

@gabuschka: Gyerekemet akartam iskolába íratni és ehhez nekem nem volt szókincsem (ugye ebben nincs jártasságom még Mo.-on se), előre szótáraznom kellett a fontos szavakat, kifejezéseket, hogy el tudjam mondani, mit is akarok. Kértem, hogy legyenek türelemmel, nekem idő, mire kifejezem magam. Türelmesen meghallgattak és meg is dicsértek, hogy milyen jól beszélek a nyelvükön, pedig ha tudták volna, hogy előtte való napon szótáraztam mindent :-) Természetesen magázódtak velem az iskolában, de a hivatalokban is. Ilyen ez a PC társalgás :)
Az utcán minden más, ismeretlenül is megy a tegeződés, ott nem köti őket semmi.
Azt figyeltem meg, hogy hivatalokban, hivatalos közegben nagyon tartózkodóak, nem jön nekik ösztönösen a viselkedés, ezért is van ez a magázódás és az álca-mosoly, mert ezt megtanítják nekik. Eleinte engem is zavart ez, de jó ideje tudomást se veszek róla, felvettem a szokásaikat, nem tűnik fel. Ami még nagyon tetszik, hogy az óvodában véletlenül se próbálnak egyen-gyerekeket faragni a lurkókból, sőt, értékelik, ha már van egyéniségük. Ettől még át tudják adni azt a tudást, amire egy óvodásnak az iskolakezdéshez szüksége van. Ott tegeződnek a gyerekek az óvónőkkel, de az iskolában már minden tanító/tanár Frau X és Herr Y.

recéstalpúselyemhernyószamuráj 2016.12.30. 21:49:08

Jót vihogtam. Ezek szerint a "hiba" nem Az én készülékemben van. Én 4 éve nyomom berlintöl 250 km- re 25 hasonló furcsa lény között. A Jahresgespräch- en Minden evben megkapom a fönökömtöl, hogy: tisztaban vagyok- e azzal, hogy nem szeretnek a kollegaim? Erre mindig azt felelem, hogy nem tudok róla, de Ez Az információ nem is érdekel. Kegyetlenül szenvedek a szembevigyorgós és szembe hazudós fajtájuktól. Ezt ök diplomatikus stilusnak nevezik. Na én ezért vettem is tankönyvet. Coach - mit Diplomatie zum Ziel. Sokat lehet belöle tanulni, csak hányós zacseszt keszits magad mellé. Fájdalmasan unalmas idöjárás témájú beszélgetéseiktöl én is nagyon kivoltam borulva, egy idöben teszteltem öket reggelente a kavéra varakozva. Minden reggel más voltam. Hol jó kedvü, hol túlságosan idiotán vidám, hol búskomor... 0 reakció. Nem lehet kimozdítani öket a betanult szerepeikböl. Mert ezek megtanult "helyes" viselkedések". Így van elöírva, Ez van a használati útmutatóban. Erre vannak bebiztosítva. Na jó, leállitom magam. Mindjárt jönnek a kérdések, hogy Akkor miért eppen NO? Mert jó Az árral szemben úszni. Amugy @Gabuschka gondolkodtal mar azon, hogy miert all mindenhol szépen a függöny ? Ne nézz be mögé...

Irbisz 2016.12.31. 13:45:17

@nick ami nincs:
Igen, annak tartjak, ez igy van. De hogy minek tartjak magukat, es mi a valosag, az mas kerdes :)
Ez reszben abbol fakad, hogy kisebbsegi erzesük van, mert a mult öröksege miatt, szinte Europaban egyedülallo modon, az atlagfizetes es a karrierlehetösegek rosszabbak mint az orszagos atlag. Igy kompenzalaskepp v. imazsepitesböl marad ez a feeling, hogy ök Europa New York-ja :). De meg ha igaz is lenne, akkor is csak nagyon feloldalasan, mert NY a vilag egyik fö üzleti központja, Berlin meg meg Nemetorszaga se.

Irbisz 2016.12.31. 13:51:24

@nick ami nincs:
Ez erösen cegfüggö, illetve cegkulturafüggö. Pl. nalunk a cegközpontba szinte csak es kizarolag, szinte kötelezöen a tegezödes divik- igaz, rengeteg a külföldi, es az angol szinte fontosabb mint a nemet.
De a videki telephelyeken a valaki altal emlitett szenioritas mar eleg/igen erös, de inkabb szakmai teren, elismertseget tekintve,a tegezödes, magazodas kerdesköreben kevesse van igy, altalanos a tegezödes amerre en jartam.

nick ami nincs 2017.01.01. 11:13:03

@recéstalpúselyemhernyószamuráj: Osztom a véleményed, az az a tapasztalatodat. A mi irodánkban is az irodavezető viselkedése kiszámítható, mert nagy valószínűséggel ő is ebből a könyvből "tanult". Borzalmas. Viszont a beosztottak tudnak és mernek előttem érzelmeket kimutatni. Ezt én nagyon jól élem meg, mert nem hiszem el, hogy lenne olyan ember a Földön, akinek egy évben 365 egyforma napja van. :-)

nick ami nincs 2017.01.01. 11:17:33

@Irbisz: Igen, cégfüggő, cégkultúrafüggő, meg tartományfüggő is. Itt egymás között is megy a lekezelés a tartományok között. Tegyük hozzá, mi se vagyunk ebben jobbak, mert Mo.-on is megy a különbségtétel megye szinten.

gabuschka 2017.01.01. 12:50:06

@recéstalpúselyemhernyószamuráj: Szia! Az meglepett, hogy így megkérdezik, mit szólsz ahhoz, hogy nem szeretnek a többiek. Nem tudok rájönni, hogy mi a céljuk (hacsak nem az, hogy terrorizáljanak) egy ilyen kérdéssel..
A függönyön meg kacagtam egyet, mert itt alig van olyan ablak, amelyen lenne. Amikor korán megyek dolgozni és várok a villamosra, a megállóval szemben lévő házban élő férfinek végigkövetem a reggeli rutinját. Mint egy 3D youtube morning routine videó. :-D Szóval itt kevés függöny van, de egyébként értem mit akartál mondani. Ahogy @nick ami nincs: is mondta, jobb ha érzelmeket is lát az ember, nehezen élem meg én is, amikor valakinek minden nap ugyanolyan kellemes napja van. Bár ha most belegondolok, én is így viselkedem a munkahelyemen, legalábbis a legutóbbi helyen. :-)

lefety 2017.01.01. 21:40:09

a külföldi munkára alkalmasság feltétele az alkalmazkodóképesség.

nem mondom, hogy nem lepett meg, hogy nálunk tüsszentés után senki nem mond semmit. minél öregebb vagy, annál jobban rögzülnek a szokások, és annál jobban kell küzdened, hogy átállj valami másra. ami persze nem jobb és nem rosszabb, csak más, mint amit megszoktál.

és igen, a kifogástalan nyelvtudásnál fontosabb a szándék, hogy javítani akarj rajta, hogy meg akarj felelni.

ezen kívül szerintem fontos, hogy ne legyenek túl magas szociális igényeid. ha nincsenek (vagy legalábbis nem bánod, ha nem tudod őket a munkahelyeden kiélni), akkor nem fognak zavarni a körülötted lévő ufók sem. :)

gabuschka 2017.01.05. 12:07:24

@lefety: ab jetzt bevettem a teszek ra magasrol tablettat, abbahagyom a bajvigyorgast es csak teszem a dolgom. Egyebkent szerintem is az alkalmazkodas a legfontosabb, de sok külföldi nem kepes ra.

T48 2017.07.03. 07:22:04

Teljesen egyet kell ertenem veled. Mar jo ideje olvaslak teged, de most döntöttem el, h hozzaszolok.
Mi Mainz mellett lakunk es en 3 honapja itt dolgozok, mint mernök egy hivatalnal. Akadozo nyelvtudassal, de a feladatokat ellatva......
En is a cuki kategoria vagyok, pedig Magyarorszagon pont nem az voltam. Ugy tünik aki kicsit is kepes csapatban dolgozni, mar Ufonak szamit Nemetorszagban. Nalunk (hivatal) mindent a szokasjog hataroz meg, velemenyem szerint a tudas a legtöbb esetben nincs is meg, de minimum 30 percnyi elöadast tudnak tartani mindenröl :-).
Eddig egy rossz elmenyem volt a nyelvtudasom miatt, egy török mernök osztott le, h inkabb irjam le a mondandomat mert ugy egyszerübb lenne..... Hat mit is mondjak, eleg szarul esett (probalom belelatni, h nö vagyok es biztos az sem tetszett neki).
A titkarnökön meg mar tul teszem magam.

gabuschka 2017.07.03. 10:25:24

@T48: Nekem az is nehéz, hogy amikor fáradt vagyok, igazából semmilyen nyelven nem beszélek normálisan. :-) De mivel ezt nem tudják, így azt hiszeik, hogy csak a némettel vannak problémáim.
Jöttek új kollégák, és úgy látom, hogy mindenki megkapja a szívélyes fogadtatást, nem csak én anno.
Legjobban úgy lehet túlélni, ha az ember vastag bőrt növeszt magára (a török kolléga kommentje pl.), vagy ha ki is akad, akkor hamar túlteszi magát rajta. Persze ezt mondani sokkal könnyebb mint csinálni.
Köszi, hogy írtál! :-)

jazzkifli 2017.10.05. 11:50:36

Én már több mint egy éve dolgozom irodai közegben Németországban, ebből olyan 9 hónapja az IT területén.
Azt vettem észre, hogy a németek alapvetően kedvesek és segítőkészek, de csak egy bizonyos szintig. Barátság például szinte lehetetlen hogy kialakuljon, legalábbis az én jelenlegi német kollégáimmal nem tudnám elképzelni. Akikkel viszont jól ki lehet jönni és lehet beszélgetni akár személyesebb dolgokról is (család, mindennapi élet), azok a szintén nem német kollégák. Az IT-ban szerencsére elég tarka a felhozatal, így mindig van esély arra, hogy az ember ki tud alakítani egy újabb barátságot vagy megismerhet egy érdekes embert.
De ez persze az én tapasztalatom, Stuttgart mellől.
Az egyik magyar barátom, aki Münchenben dolgozik szintén IT területen, azt tapasztalja, hogy a közvetlen főnöke, aki "echte" német, teljesen jó fej, barátságos és munkaidő után is összejárnak.
Tehát annyi ember ahány féle, nem lehet általánosítani, mindig az adott helyen derül ki milyen lapokat kaptunk.
A német nyelvtudás valóban képes kapukat kinyitni, sokra értékelik ha beszéljük a nyelvüket. Ha akadozva, akkor is. Engem például mindig megdicsérnek, hogy egy év után milyen jól beszélek németül. Persze jól esik, de tudom hogy még rengeteget kell tanulnom.
Alapvetően én nagyon jól érzem itt magamat, jobb mint Magyarországon. Szomorú hogy ezt kell leírnom, de sajnos ez a helyzet.

gabuschka 2017.10.07. 22:22:31

@jazzkifli: Sokszor csak idő kell nekik. Nálam nagyon sok minden 180 fokban változott a munkahelyemen az írás óta. Egyébként meg igaz, hogy embere válogatja, nem lehet általánosítani sok dologban.

Szerző

Címkék

18+ (1) advent (3) Albufeira (1) Algarve (1) amszterdam (1) anyós (2) asztrológia (1) babanaplo (4) babysitter (1) barat (1) bicikli (1) blog (33) brazíl (1) Brazília (4) Budapest (1) BurgEltz (1) célok (1) cipő (1) Corcovado (1) diszneb (3) Drágám (18) dsds (1) egyetem (1) egyperces (23) eljegyzés (2) emberek (2) emlékek (1) énblog (24) esküvő (4) ételek (5) étterem (2) Faro (1) felhívás (1) felolvasás (2) fesztiválok (1) filmek (2) fodrasz (1) fogyokura (3) fokhagyma (2) Frankfurt (30) frankfurt (4) gaszto (1) generációk (3) gyerekvállalás (4) halaadas (1) hetiinstagram (11) hetinsta (10) Hetinsta (1) hétköznapok (1) hotel (14) Igoat (2) INFJ (2) info (2) Instagram (2) interju (13) Introvertált (2) introvertáltkihívás (1) iroda (2) ismerkedés (1) Janikovszky (2) JanikovszkyÉva (1) játék (1) joga (2) karácsony (4) karácsonyivásár (1) kastély (1) kávézók (1) kecske (1) képek (1) kérdőiv (10) kétkeréken (1) kiállítás (2) kikicsoda (2) kínai asztrológia (1) klinika (5) kollégák (2) költözés (2) kritika (1) kultúra (5) kupi (2) lackfijanos (1) látnivalók (13) leg (12) leggings (1) levendula (1) lista (24) Lohrberg (1) Loulé (1) magyar (4) Magyarország (3) magyaros (1) meditáciò (2) meditálók (1) menüterv (1) mindennapok (4) motivációslevél (2) munka (26) munkahely (3) munkakereses (11) nászút (1) német (1) németegység (1) németek (30) Németország (47) Neuschwanstein (1) nézelődöm (18) nyaralás (12) nyelv (3) nyelviskola (2) nyelvtanulás (4) Olaszország (1) orvosnál (5) párkapcsolat (9) parkoló (1) párválasztás (7) phuket (1) Portugália (2) praktikus (1) probanap (1) programok (1) Quarteira (2) recepciósok (1) recept (3) reggeli (2) rend (1) Rio de Janeiro (1) Róma (1) sarkosvelemeny (12) Schwangau (1) Schweinehund (1) Skyline (1) sport (1) Stáblista (2) Strasbourg (1) süti (2) szálloda (2) szauna (2) személyes (5) szerelem (3) szilveszter (3) szingli (3) színház (1) szomszédok (1) szórakozás (2) sztorizgatás (7) tábor (2) TagderEinheit (1) tanulás (3) tengerpart (5) terhesség (11) tévé (3) Tihany (1) tüntetés (1) uszoda (1) útinaplók (13) vacsora (1) Valentinnap (3) városnézés (17) vásárlás (1) vendégek (13) Vipassana (2) virsli (2) vlog (2) wg (3) zene (2) Címkefelhő

Hozzászólások