Személyes blog, mindennapok és sztorizgatás. Mesék Frankfurtból.

Költözés

kevin-fernandez-37634.jpgÉszrevettétek, hogy mostanában a medve az új cápa? Vagy az új vámpír/vérfarkas/zombi, vagyis egy olyan lény (hogy létező vagy nem, az tulajdonképpen lényegtelen, meg döntse el mindenki maga), amely a filmes berkekben átveszi a stafétabotot a korábbi rémisztő, könyörtelen, féljen tőle mindenki karaktertől. Lehet ám rosszul látom, de mintha a medvék most élnék aranykorukat, Leo-t is szét kellett szaggatnia egy macinak mire végre megkapta az Oscart, na meg a hétvégi filmben is a szerencsétlen srácot. Pedig elvileg a medvék békések, bogyókat meg rágcsálókat esznek, néhol kukáznak, legalábbis ebben a cikkben így olvastam, de ezek a filmes mackók nem olvasták a leírást. Ők kilométereken és napokon keresztül követik a kiszemelt áldozatukat, hogy majd a legváratlanabb derűs reggelen tépjék szét az akkorra már rögeszméjükké vált szereplőt. Természetesen az eseményt olyan közelről mutatva a kamerával, hogy szinte érzed ahogy a meleg medvenyál csurog az arcodon.

A Drágám nézte ki a filmet*, én mondtam neki, hogy nem szeretnék erdőben eltévedős, lábeltörős, medve által megreggelizett vasárnap délutáni mozit nézni, egyszer egy hasonló Stephen King könyvet olvastam, az is a kanadai rengeteg erdőben játszódott, és annak ellenére, hogy ott konkrétan semmi nem történt, mégis olyan idegtépően volt megírva, hogy többször pelenkát kellett cserélnem.
Ezért inkább átmentem a kisszobába. Jól hallottad, nincs ám többé egyszobás stúdió lakás, ahol a főzőfülkében, vagy a toaletten lelhetsz egy kis magányra, hanem van konyhánk, fürdőszobánk, hálószobánk, nappalink és egy kisszobánk. Tehát már átmehetek egy másik helyiségbe. Ez tulajdonképpen az én szobám egyelőre, amíg a leendő babánk ki nem túr onnan, vagy vendégszoba, ugyancsak amíg a trónörökös nem veszi birtokba. Egyelőre mindössze egy darab kis zöld kanapé van benne, és egy gyönyörű fehér fényes íróasztal, egy szék és egy rongyszőnyeg -valamint a porszívó, a száradó ruhák, meg a rendetlenség, amelyet mostmár nem hagyok elburjánzani, de ha kicsit megszalad, akkor ebbe a szobába száműzöm, itt vagyok csak önmagam, ezzel biztosítva a többi szoba rendezettségét. Szóval átmentem a kisszobába, hogy nekiálljak a fontos papírokkal teli mappámat átrendezni, és kiszortírozni, már legalább öt perce ott voltam, mikor a Drágám kérdezte, hogy mit csinálok. Nincs-e kedvem mégis filmet nézni. Nem félelmetes, jöjjek vissza nyugodtan, hiszen csak sétálnak, kirándulnak az erdőben, nézzem csak, milyen szép a táj. Gondoltam, szortírozni filmnézés közben is lehet, sőt jobb is ha valamivel elfoglalom magam a félelmetes részeknél, így átcuccoltam a nappali szőnyegére. Néha azért kimentem, mert nem bírtam a filmben a feszkót, de egy idő után mindig visszaszivárogtam, mert érdekelt, hogyan lett az irodakukac lányból néhány óra leforgása alatt egy Indiana Jones.

Amit imádok az új lakásban:

- Földszinti, nem kell lépcsőzni, kifejezetten előnyös, amikor a bútorokat kell a bérelt autóból a lakásba becipelni.

- Tartozik egy közös kert a házhoz, ahol lehet grillezni (grillsütőt még venni kell), remélem az idő is jó lesz hamarosan.

- Hely. Lehetek a nappaliban. Vagy a hálóban. Vagy a kisszobában. Vagy sétálgathatok körbe-körbe, mert van helyem. Fantasztikus. 

- Sütő a konyhában. Mióta rendes konyhában főzök (egy hete), olyan fogásokat készítek, hogy erősen elgondolkodtam indítok egy gasztro rovatot a blogon belül, mert vétek lenne ezeket a remek ételeket és recepteket nem megosztanom. Utána letettem a dologról, mivel a receptek többsége nem saját találmány, meg a magas lóról is leszálltam közben.

- Zuhanyzó. A másik lakásban utáltam, hogy nem volt rendes víznyomás, mintha egy csendesen csörgedező hegyi patakocska folyna a zuhanyból, a meleg víz is sokszor elfogyott, így komoly szervezést igényelt a napi tisztálkodási rutin, mert egy lábborotválásra és hajmosásra egyszerre nem volt elegendő meleg víz. Itt viszont olyan a víznyomás, hogy félig megnyitva a csapot is ráncokban gyűri a bőröm, A hajam leöblítése két másodperc, fejbőrmasszázzsal egybekötve, a borotválkozás is sima ügy, szerintem ha teljesen kinyitnám a csapot, a víz mitegy aquablade funkciót felvéve lecsapná a szőrt is a lábamról. 

- Még mindig új szag van. 

 

Amit annyira nagyon nem imádok:

- Földszinti. Meggyűlt a bajunk a függönyökkel, mert az előző lakó olyan vastagon mázolta le a függőnysínt, hogy a normál kocsi nem fér bele. Így hiába remegtünk felváltva három méter magasban a létrán, nem tudtuk a függönyöket felszerelni. Szerencsére a férjem másnap vett kompatibilisebb függönykocsikat, így egy-egy sötétítő a nappaliban és a hálóban már fent van, és egy világosabb színű a kisszobában. A minimum, de még kell majd egy világosabb a nappaliba, mert most mindenki aki elmegy az ablakunk előtt megnézi, hogy épp mit csinálunk. Hiába a németek nem olyan kényesek a magánszférájukra, rengeteg ablakon nincsen függöny, de én elég kellemetlenül érzem magam, mint valami valóságshow szereplő.

- Miniatűr WC. Míg a fürdőszoba egy álom, addig a toalett olyan kicsit, hogy csak cikk-cakkban tudok leülni. És még egy csapot is tettek be, amely ugyan hasznos, de nem tudom, hogy például majd terhesen hogyan fogok bemenni, vagyis inkább hogyan jövök majd ki onnan. Lehet készítek be gépzsírt, bekenegetem magam és majd kicsusszanok a dolgom végeztével. 

Szóval látszik, jól érezzük magunkat, olyan volt az első néhány nap, mintha nyaralnánk, sőt még két hét után is sokszor megemlítjük, hogy milyen jó itt. A lakás egyébként hatvan valahány négyzetméter, de a jó elosztása miatt sokkal nagyobbnak tűnik. 

Több szempontból is halogattuk a költözést, egyrészt mert sok pénzt költöttünk utazgatásra, másrészt meg arra vártunk, hogy a Drágámnak is határozatlan idejű szerződése legyen. (Amelyet azóta már nem birtokol, most majd a munkanélküliek munkakereséssel teli életét élheti, vagy ha pozitívan fogalmazok, akkor azt mondom, hogy most éppen két munkahely között van.) 
Az egész költözést tulajdonképpen a férjemnek köszönhetjük, én szerintem egy szalmaszálat nem tettem keresztbe ameddig nem a konkrét cuccolás volt a feladat. 

Az ImmobilienScout24 nevű oldalon keresgélt, a szűrőkben beállította, hogy hány szobás lakást keresünk, maximum mekkora összegért, és kiadott néhány találatot. Összesen öt hirdetésre írt érdeklődő levelet - ilyenkor érdemes leírni, hogy kik vagyunk, hol dolgozunk, és miért szeretnénk a lakást megkapni - hárman visszaírtak, hogy mehetünk megnézni a lakást. Én ezt, ahova költöztünk nem is láttam, mert dolgoznom kellett, de ő annyira lelkes volt miután látta, hogy biztos voltam benne, hogy nekem is tetszeni fog. Túl sok feltételt nem is szabtam, az volt csak lényeges, hogy ne legyen penészes. 
Mindhárom lakást a jelenlegi bérlő mutatta meg nekünk, mivel hamar ki szerettek volna költözni, így ők hirdették meg a helyet és castingolták a jelentkezőket. Az első lakás egyikünknek sem tetszett, zajos, bután elrendezett volt. A második már jobb volt, ugyanabban az utcában, ahol korábban laktunk egy ötödik emeleti, világos, új tetőtéri lak, ahol a konyha, az étkező és a nappali egy térben helyezkedett el, igaz a nappali csak egy kanapéból állt, mégis, nekem nagyon tetszett a közös tér. Ami miatt mégsem emellett döntöttünk, az a szobák elhelyezkedése volt. Két nagy és egy tároló szoba tartozott még a lakáshoz, ám sajnos a két nagy egymásból nyílt, amelyet semmiképpen nem tartottunk praktikusnak a jövőre nézve. Ahol most vagyunk, az ebből a szempontból sokkal jobb, mindegyik helyiség külön ajtóval rendelkezik.
Annak ellenére, hogy köztudott, hogy Németországban (is) mennyire nehéz lakáshoz jutni, mind a két korábbi bérlő minket választott a jelentkezők közül. Tehát mi válogathattunk a lehetőségek közül. Gondoltuk is, hogy hogyan lehet ekkora szerencsénk, de aztán epésen megállapítottam, hogy ha már a gyerek nem sikerül, meg az állását is elveszítette, akkor legalább már ebben legyen szerencsénk.

 Egy-két tanács, albérletet keresőknek:

- Naponta érdemes a lakásokat a weboldalakon nézegetni, mert például a jelenlegi lakásunk hirdetése fél napig volt aktív, után az óriási jelentkezés miatt le is vette az oldalról a bérlő.

- Ha megtetszik valamelyik hely, akkor a sztenderd előre beállított - Jó napot, érdeklődöm. - válasz helyett írjunk egy pár soros levelet, hogy kik vagyunk, és miért szeretnénk a lakást.

- Készítsünk másolatot és fűzzük le egy mappába:

a. útlevél/igazolvány
b. munkaszerződés
c. utolsó három havi fizetés papír
d. Schufa (díj ellenében lekérhető dokumentum, amely igazolja, hogy nincs elmaradt tartozásunk)
e. egyéb: bármi, amely azt biztosítja, és bizonyítja, hogy jól fizető lakók leszünk. (például megtakarításról bankszámlakivonat)

Legyen minél jobban felszerelt, rendezett, letisztult a mappánk, mintha csak egy állásinterjúra készülnénk.

- A lakásmegtekintés esetén vigyük a dokumentumokat magunkkal (valószínű ott is kell hagynunk majd), tegyünk fel nyugodtan kérdéseket, és ne zavartassuk magunkat akkor sem, ha esetleg egyszerre több emberrel együtt nézhetjük csak meg a házat.

- Ha nagyon szeretnénk megkapni a helyet, írjunk a bérlőnek a vizit után, hogy nagyon elnyerte a tetszésünket a lakás.

 

 *Backcountry a film címe.

Kép: Kevin Fernandez on Unsplash

Köszönöm, hogy benéztél hozzám, ha tetszett a bejegyzés és a blog, csatlakozz a Facebook oldalamhoz is!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://frankfurtimesek.blog.hu/api/trackback/id/tr188720876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Comment.Elek 2016.05.19. 09:28:05

Ez nagyon elvezetes iras, koszonjuk! Meleg medvenyal, hogy jut ilyen eszedbe? :)))

Hmfc 2016.05.19. 20:35:44

Lattam a Backcountry c. filmet, jo volt :-) Nekem ugy tunik, ezek az eltevedos, a semmi kozepen magara maradt, teljesen logikajukat vesztett (pl elmegyunk egy ismeretlen erdobe terkep vagy helyismeret nelkul, elmegyunk a hegyek koze es nem szolunk rola senkinek vagy behajozunk az ocean kozepere lesz ami lesz felkialltassal) karakteres filmek szaporodtak meg mostansag :-) Amugy igazad van, a mackok is nepszeruek lettek :-) Remelem, jol erzed magad az uj lakasban, elvezd ki a nagy teret! Elobb-utobb ugyis be fogod lakni az egeszet :-) :-)

gabuschka 2016.05.20. 14:15:58

@Comment.Elek: Köszönöm! Nem én találtam ki, láttam a filmben, és eszembe jutott, hogy mennyire gusztustalan lehetett. Utána gondoltam nem tartom meg csak magamnak ezt a felfedezést. :-))

gabuschka 2016.05.20. 14:26:08

@Hmfc: Engem kiborított a film, mert nagyon magunkra ismertem a szereplőkben, és elképzeltem, hogy mennyire rossz lett volna, ha a helyükben lettünk volna. Muszáj volt a sokkot a bejegyzésben feldolgoznom. :-)
Biztos gyorsan fog menni, igazából már az elejétől kezdve otthon érzem magam, hamar berendezkedtünk, gondolom lassan majd ez a lakás is kicsi lesz. :-)

Pixynor 2016.05.20. 16:23:49

Jaj, de jó volt ezt olvasni, mert én is hasonlóra vágyom. Teret szeretnék én is egy kicsit nyert, mert a fiam felnőtt, és bizony az ugyanakkora (40 nm-nyi) tér teljesen más egy kisgyerekkel, mint egy felnőtt fiúval, de rajta vagyok az ügyön. Félelánnal. Viszont imádok minden ilyen történtet, akivel ez megtörténik. És irigylek is mindenkit, aki már az élvezeti fázisában jár ennek (mert gondolom nem kis melo volt a költözés sem, én pedig építkezést tervezek, ami ha lehet még nagyobb utána járás.).

Új munkakörről semmi visszajelzés?

gabuschka 2016.05.29. 12:31:49

@Pixynor: Szia és bocsánat a hosszú szünet miatt.
Nekünk annyi szerencsénk volt a költözéssel, hogy nagyjából 70 méterre költöztünk a korábbi lakástól, így kézben áthoztunk mindent. Hátránya, hogy folyamatosan mozgásban voltunk és az nagyon fárasztó, előnye, hogy nem egyszerre hánytunk be mindent a lakásba, tehát amikor egy adaggal átjöttem, rögtön tettem is a helyére a dolgokat. Az a része volt nagyon nehéz, hogy rengeteget dolgoztam túlórákkal, aztán meg még itthon is, de azt hiszem ez mindenkivel így van, aki költözik.
Építkezés, az már egy szinttel nagyon feladat. :-) Remélem összejön, negyven négyzetméter tényleg kicsi kettőtöknek.

Van, nem kaptam meg az állást, de talán jobb is így. Majd írok róla. :-) Köszi, hogy kérdezted!!

Szerző

Címkék

18+ (1) advent (3) Albufeira (1) Algarve (1) amszterdam (1) anyós (2) asztrológia (1) babanaplo (4) babysitter (1) barat (1) bicikli (1) blog (34) Braunfels (1) brazíl (1) Brazília (4) Budapest (1) BurgEltz (1) célok (1) cipő (1) Corcovado (1) diszneb (3) Drágám (18) dsds (1) egyetem (1) egyperces (23) eljegyzés (2) emberek (2) emlékek (1) énblog (24) esküvő (4) ételek (5) étterem (2) Faro (1) felhívás (1) felolvasás (2) fesztiválok (1) filmek (2) fodrasz (1) fogyokura (3) fokhagyma (2) Frankfurt (30) frankfurt (4) gaszto (1) generációk (3) gyerekvállalás (4) halaadas (1) hetiinstagram (11) hetinsta (10) Hetinsta (1) hétköznapok (1) hotel (14) Igoat (2) INFJ (2) info (2) Instagram (2) interju (13) Introvertált (2) introvertáltkihívás (1) iroda (2) ismerkedés (1) Janikovszky (2) JanikovszkyÉva (1) játék (1) joga (2) karácsony (4) karácsonyivásár (1) kastély (2) kávézók (1) kecske (1) képek (1) kérdőiv (10) kétkeréken (1) kiállítás (2) kikicsoda (2) kínai asztrológia (1) kirándulás (1) klinika (5) kollégák (2) költözés (2) kritika (1) kultúra (5) kupi (2) lackfijanos (1) látnivalók (14) leg (12) leggings (1) levendula (1) lista (24) Lohrberg (1) Loulé (1) magyar (4) Magyarország (3) magyaros (1) meditáciò (2) meditálók (1) menüterv (1) mindennapok (4) motivációslevél (2) munka (26) munkahely (3) munkakereses (11) nászút (1) német (1) németegység (1) németek (30) Németország (48) Neuschwanstein (1) nézelődöm (18) nyaralás (12) nyelv (3) nyelviskola (2) nyelvtanulás (4) Olaszország (1) orvosnál (5) párkapcsolat (9) parkoló (1) párválasztás (7) phuket (1) Portugália (2) praktikus (1) probanap (1) programok (1) Quarteira (2) recepciósok (1) recept (3) reggeli (2) rend (1) Rio de Janeiro (1) Róma (1) sarkosvelemeny (12) Schwangau (1) Schweinehund (1) Skyline (1) sport (1) Stáblista (2) Strasbourg (1) süti (2) szálloda (2) szauna (2) személyes (5) szerelem (3) szilveszter (3) szingli (3) színház (1) szomszédok (1) szórakozás (2) sztorizgatás (8) tábor (2) TagderEinheit (1) tanulás (3) tengerpart (5) terhesség (11) tévé (3) Tihany (1) tüntetés (1) uszoda (1) útinaplók (13) vacsora (1) Valentinnap (3) városnézés (18) vásárlás (1) vendégek (13) Vipassana (2) virsli (2) vlog (2) wg (3) zene (2) Címkefelhő

Hozzászólások