Személyes blog, mindennapok és sztorizgatás. Mesék Frankfurtból.

A virsli

A nemzeti étel. Nem hittem el, de tényleg így van, a németek szinte mindig virslit esznek. Három hónapja élek itt, de szerintem már megettem ezalatt még egyszer azt a mennyiséget, mint egész életemben idáig. Először még tetszett is, gyors vacsora, kis virsli salátával meg kenyérrel, milyen jó ötlet. Aztán amikor már hetente háromszor vagy négyszer került az asztalra, már elkezdtem aggódni, hogy itt az ínyenckedés kimerül abban, hogy választhatsz a fehér, a barna, a nagy, a májas, a véres és a bécsi között. A pontot az i-re a mai nap tette fel.

Egy hete beköltöztem Frankfurtba, ott is a város közepére, az egyetemi-hippi-utcánzenélős-ivós kerületbe. Egy szobát bérelek Katrintól, aki korábban német (mint idegennyelv) és francia nyelvtanárként dolgozott, most boldog nyugdíjas éveit tölti, beiratkozott az egyetem művészeti szakára, minden este valamilyen programja van, ma pedig áthívta a hippi barátait egy villásreggelire mert szülinapja volt. A villásreggelit azért szeretem, mert délben elkezdhetsz alkoholt inni, (elvileg) sokféle étel közül választhatsz, és egyesíti a reggeli és az ebéd finomságait. Ehhez képest, bár itt azért megjegyezném, hogy nem szeretném lekicsinyelni az ételt, vagy az erőfeszítéseket, de az hogy van, hogy az asztalon a következők voltak megtalálhatók: fehér virsli, virsli ízű májkrém sütőben sütve, virslipástétom, krumplisaláta virslivel, és valami káposzta saláta, abból nem ettem, de nyomokban biztos tartalmazott egy kis wurslit. Emelett persze perec, zsömle és kenyér és mustár. Ilyeneket mi akkor ettünk, amikor elmentünk gyerekként a cirkuszba, és sikerült kikönyörögni egy száraz perecet a szünetben. Na de otthon? Ünnepi ebéd keretében? Perec meg virsli?

Én biztos egy kör pálinkával indítanám, a sajtos pogácsával lehetne józanodni, majd Hortobágyi húsos palacsinta jönne fokhagymás lencsesalátával, fasírtgombóckák fogpiszkálóra szurkálva, kenyér, kifli, zsömle (bár péksüti és sör témakörben azért a németek messze jobbak eddig bármelyik általam ismert országnál), sajttál, és persze sütemény. Nekem ilyen lenne egy ünnepi villásreggeli, bár lehet miután egy német ezt végigenné egy hétig pihegne a kanapén utána, de legalább emlékezetes lenne.

És ez tényleg általános, a boltokban egész virsli szekciók vannak, például M-nél is mindig van egy üveg már megfőzött készen megvehető virsli, Rhild is mikor elmentünk a karácsonyi vásárba egy félbevágott zsemlébe belecseszett alkarom vastagságú hurkának kinéző virslit evett, nekem a belem fordult ki tőle, de ő jó ízűen megette.

Nem rossz kaja, de hogy ez legyen a nemzeti étel, azért az már sok.

Szóval az új kis szobám nagyon csecse, a munkahelyem 15-20 perc gyalog, Tojpiék is közel vannak, meg amúgy minden. Közvetlen közelben 3 közért is van, a bikram jóga központ a szomszéd kapualjban (bár most meg pénzem nincs az órákra, de majd lehet egy másik terembe megyek), minden a közelben van, csak egyelőre még a helyeket nem ismerem, és embereket sem, akikkel lehetne mászkálni, így most kitaláltam, hogy beiratkozom a könyvtárba és ott fogok tanulni, egyrészt az ingerszegény környezetben könnyebb lesz, másrészt nem akarok egyedül itthon kuksolni.

Találtam még egy dolgot itt, ami bosszantóan praktikus, és, most kisebb kutató munkát is tartottam, hogy vajon ez létezik-e már száz éve otthon is, és úgy néz ki, hogy nem, így remélem nem kapom a megjegyzéseket arról, hogy mikor jártam utoljára boltban vagy a konyhában, hogy ezekkel a dolgokkal nem találkoztam még.

Erről képet is készítettem, mert többet mondd mint ha csak leírnám:

2013-11-24 19.10.32

 

Nos jól látod, ez egy WC papír, aminek mintha hiányozna a gurigája. Először azt hittem, hogy valami gyártási hiba, és guriga helyett teljesen feltöltötték. Ám amikor több ilyet is láttam, elkezdtem közelebbről megvizsgálni, és rájöttem, hogy ez ismét egy nagyon praktikus és ötletes dolog:

2013-11-24 19.10.50

 

Ugyanis van közepe, ám ez a levegő helyett egy helyes kis minipapír, utazóguriga. Hát nem csodás és nagyszerű, hogy milyen jól fel lehet használni a légüres teret. Mindent fel és ki lehet használni, szigorúan minden tárgynak szuperpraktikusnak kell lennie. :) Mert ez nem hogy csak több papírt ad, ám ugyebár a guriga megszűnésével eggyel kevesebb fajta szemét kerül a kukába. Mily okosak.

És egy közelebbi is a kis guriról:

2013-11-24 19.11.21

Mivel magyar leírás is van rajta, így gondolom nálunk is van már, vagy majd lesz. Annyi az összes apró probléma vele, hogy több tekercset használsz el, mint ahányszor utazol, és adott utazás alkalmával amennyi papírt felhasználnál, mivel azért a legtöbb szálláson adnak, így szépen elkezdhetsz tornyot építeni belőlük, ha pedig elkezdnéd őket felhasználni, akkor sajnos nem tudod a tartókampóra felfűzni, mert a középnek nincs közepe. Hát nagy problémákkal kell a németeknek szembenézniük. :)

A papíron kívül még egy dolgot találtam, az pedig a megfőzött és színesre festett boltban megvásárolható tojás... Hát nincs nekik hipi-szupi tojásfőzőjük? Nekem nincs hozzá gusztusom, hogy megvegyem. Biztos nagyon szuper, meg praktikus, de akkor is. Festékes húsvéti tojást egyek télen? Mondjuk nyáron sem kéne.

Összességében tetszik Németország, a német emberekkel szerintem könnyű kijönni, elég zárkózottak, de mivel én is az vagyok, nem nagyon furcsa a dolog.

A bejegyzés trackback címe:

https://frankfurtimesek.blog.hu/api/trackback/id/tr676877857

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Szerző

Címkék

18+ (1) advent (3) Albufeira (1) Algarve (1) amszterdam (1) anyós (2) asztrológia (1) babanaplo (4) babysitter (1) barat (1) bicikli (1) blog (33) brazíl (1) Brazília (4) Budapest (1) BurgEltz (1) célok (1) cipő (1) Corcovado (1) diszneb (3) Drágám (18) dsds (1) egyetem (1) egyperces (23) eljegyzés (2) emberek (2) emlékek (1) énblog (24) esküvő (4) ételek (5) étterem (2) Faro (1) felhívás (1) felolvasás (2) fesztiválok (1) filmek (2) fodrasz (1) fogyokura (3) fokhagyma (2) Frankfurt (30) frankfurt (4) gaszto (1) generációk (3) gyerekvállalás (4) halaadas (1) hetiinstagram (11) Hetinsta (1) hetinsta (10) hétköznapok (1) hotel (14) Igoat (2) INFJ (2) info (2) Instagram (2) interju (13) Introvertált (2) introvertáltkihívás (1) iroda (2) ismerkedés (1) Janikovszky (2) JanikovszkyÉva (1) játék (1) joga (2) karácsony (4) karácsonyivásár (1) kastély (1) kávézók (1) kecske (1) képek (1) kérdőiv (10) kétkeréken (1) kiállítás (2) kikicsoda (2) kínai asztrológia (1) klinika (5) kollégák (2) költözés (2) kritika (1) kultúra (5) kupi (2) lackfijanos (1) látnivalók (13) leg (12) leggings (1) levendula (1) lista (24) Lohrberg (1) Loulé (1) magyar (4) Magyarország (3) magyaros (1) meditáciò (2) meditálók (1) menüterv (1) mindennapok (4) motivációslevél (2) munka (26) munkahely (3) munkakereses (11) nászút (1) német (1) németegység (1) németek (30) Németország (47) Neuschwanstein (1) nézelődöm (18) nyaralás (12) nyelv (3) nyelviskola (2) nyelvtanulás (4) Olaszország (1) orvosnál (5) párkapcsolat (9) parkoló (1) párválasztás (7) phuket (1) Portugália (2) praktikus (1) probanap (1) programok (1) Quarteira (2) recepciósok (1) recept (3) reggeli (2) rend (1) Rio de Janeiro (1) Róma (1) sarkosvelemeny (12) Schwangau (1) Schweinehund (1) Skyline (1) sport (1) Stáblista (2) Strasbourg (1) süti (2) szálloda (2) szauna (2) személyes (5) szerelem (3) szilveszter (3) szingli (3) színház (1) szomszédok (1) szórakozás (2) sztorizgatás (7) tábor (2) TagderEinheit (1) tanulás (3) tengerpart (5) terhesség (11) tévé (3) Tihany (1) tüntetés (1) uszoda (1) útinaplók (13) vacsora (1) Valentinnap (3) városnézés (17) vásárlás (1) vendégek (13) Vipassana (2) virsli (2) vlog (2) wg (3) zene (2) Címkefelhő

Hozzászólások